Nem is olyan rég olvastam egy cikket a két igazi hódító trükkös és észbontóan hatásos női hodításairól. Arra lettem kiváncsi, ha egy nő vagy férfi viszont nem ismeri azt, ahogyan Don Juan vagy Casanova "elejtették a húsit", mégis hogyan választanának, vagy a férfiak...izé fiúk... melyiket alkalmazzák előszeretettel, még akkor is ha nem is tudnak erről.
Lássunk egy kis történelmet:)
Don Juan alakja a spanyol világhódítás idején bukkan fel először, történetükben spanyol kalandorok, akik fittyet hánynak a világra, törvénytelenek. Későbbi irásokban már úgy jellemezhető, mint a feudális világ egy dúsgazdag főnemesét.
Casanova szerepében egy velencei kalandort láthatunk, őt egy velencei nemes vezette be a társasági életbe, mind anyagi, mind szellemi gyarapodását neki köszönhette, egész addig míg el nem szerette annak feleségét.
Éééés akkor az a része ahogyan viszonyultak a nőkhöz...
Don Juan igazi nőgyűlölő, harag és düh fortyog benne a nők iránt, számára a szex a nők legyőzését jelenti, az egy diadal. Ha egy nő lefekszik vele, akkor ő azt a nőt legyőzte érzelmileg, testileg, szaxuálisan.
Casanováról mindenki tudja, hogy nagy nőcsábász, szemben Don Juannal, ő mégis másfajta hódító. Casanova rávetít valami gyögyörű fantáziáta nőre, de még a legrondább nőre is (bocsi, hogy ilyet írok) és ez megmozgatja a nőt, mert megérzi, hogy ilyen szépnek és vonzónak őt senki sem fogja látni az életben. Casanova meg beleszeret a saját fantáziájába, hosszabb- rövid ideig, mindegy. De amíg tart tényleg szereti, nem a nőt, hanem a nőre vetített fantáziát.
És ugyanígy a nők, amikor rávetítik a fantáziáikat a férfira, abba szeretnek bele...:)
Elgondolkodik mindenki azon, hogy melyik szerepbe is illene bele, abba ahol mindenkit egy kalap alá veszünk vagy abba ahol megjelenik egy sajátos viszonyulásunk. Játszik valamilyen szerepet a partnerünk az érzelmi életünkben, képesek vagyunk a nőknek vagy férfiaknak szentelni az időnket vagy csak a hódítás a cél?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése